Mikor érdemes napkollektoros rendszer telepítésén gondolkodni?
Új építésű háznál egyszerű a válasz: Mindig. Sőt, megkockáztatom, bűn nem tájékozódni a lehetőségekről, ugyanis az utólagos beépítés mindig többe kerül.
Már meglévő háznál mielőtt döntést hoz, feltétlen meg kell vizsgálni néhány kérdést.
Mire szeretné használni?
Ha "csak" használati melegvizet szeretne előállítani, akkor egy megfelelő napkollektoros rendszer minden körülmények között jó választás. Ugyanis viszonylag kis ráfordítással éves szinten a család melegvíz igényének 80%-a kielégíthető. Különösen takarékos megoldás ez ott, ahol gáztüzeléses kombi cirkó vagy villanybojler állítja elő a melegvizet. A nyári hónapokban a gázfogyasztás gyakorlatilag nullára csökkenthető.
Ha fűtésrásegítésre is szeretné a napenergiát felhasználni, akkor már sokkal árnyaltabb a kép.
Mielőtt döntene, egy kérdést nagyon fontos megvizsgálni!
Milyen az épület szigetelése?
Egy külső szigetelés nélküli, B30-as téglafal gyenge hőszigetelésnek minősül. Ha erre 5 cm-es külső szigetelőréteg kerül, akkor az még mindig csak közepes. A magyarországi házak túlnyomó többsége még ezt a közepes szintet sem éri el, márpedig egy közepesnél gyengébben szigetelt házban nem sok értelme van a napkollektoros fűtésrásegítésnek. Egyszerűen azért, mert a gyenge hőszigetelés miatt a téli időszakban napenergiával megtermelhető hőmennyiség többszöröse szökik el az épületből. Az így elveszített hőmennyiséget több gáz elégetésével lehet pótolni, ami meglehetősen pazarló, környezetszennyező és drága megoldás, de működik. Ha napenergiás fűtésnél ezt az utat szeretnénk járni, akkor a tető méreteit többszörösen meghaladó napkollektormezőt kellene telepíteni. Éppen ezért első lépés mindig az legyen, hogy a már megtermelt hőenergiát igyekezzünk minél jobban megtartani.
Természetesen nem csak a falak hőszigetelése fontos, nem szabad megfeledkezni a födém és a nyílászárók szigeteléséről sem.
Egy egyszerű számítás!
Ha jelenleg gázzal fűti az otthonát, akkor egy egyszerű számítással ellenőrizheti a hőszigetelés minőségét.
- Nézze meg, mennyi gázt fogyasztott az elmúlt egy év alatt!
- Becsülje meg, mennyi volt ebből a fűtési célú fogyasztás! Általában az összes fogyasztás 5%-át a gáztűzhely, 15%-át a gázzal előállított melegvíz teszi ki. Vagyis, ha gázzal főz, szorozza meg az éves fogyasztást 0,95-tel, ha a melegvizet is gázzal termeli, akkor további 0,85-tel! Így megkapja az éves fűtési célú gázfogyasztását.
- Most az éves gázfogyasztást ossza el a fűtött alapterülettel! (A fűtetlen területeket garázs, pince, kamra nem kell beleszámolni.) Így megkapja, hogy mennyi gázt fogyasztott a ház négyzetméterenként.
- Ha ez az érték 20 m³ fölött van, akkor a ház hőszigetelésével, a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni az energiatakarékosságot. Ezek után el lehet gondolkodni a régi gázkazán korszerűbb kondenzációs kazánra cserélésén, vagy alternatív energia hasznosításán.
Ez a számítás természetesen csak arra alkalmas, hogy egy hozzávetőleges képet kapjon a hőfelhasználásról. Ha a hőszigetelés állapotáról pontosabb képet szeretne kapni, akkor érdemes hőkamerás felvételt készíteni a házról. A hőkamera megmutatja kívül is és belül is a falak és a nyílászárók hőmérsékletét, segítségével egyértelműen megtalálhatjuk, hol szökik el a meleg.
Ha szeretné tudni,
- milyen szigetelési hibákra deríthet fényt a hőkamerás vizsgálat?
- hol rendelhet hőkamerás szigetelésvizsgálatot?
- mennyibe kerül a hőkamerás vizsgálat?
- mit mutat meg a hőkamerás vizsgálat eredménye, a hőtérkép?
akkor kattintson ide: hőkamerás szigetelésvizsgálat, hőtérkép készítés
vagy tájékozódjon tovább a napkollektoros rendszerekről: Hogyan épül fel egy napkollektoros rendszer!
Ha még nem tette, kérje tanulmányunkat nyitóoldalunkon a Napkollektor választásakor elkövetett leggyakoribb hibák-ról!
